Rólunk

RÓLUNK:

Nevünket - a földrajzi elhelyezkedésünk okán - a Duna bajai mellékágától, Sugovicától kölcsönöztük, mely elnevezés a szerelmes leány, Súgó Vica balladájához kötődik. Van azonban egy kulturális magyarázata is a Sugovica szónak, ez pedig az, hogy a régi időkben a vízre jártak le az itt lakó sokacok és bunyevácok mosni, mitől is a víz koszos lett, ez horvátul annyit jelentett: "šugava voda" (azaz zavaros víz). E szavak összeolvadásából maradhatott meg a Sugovica elnevezés. Bárhogy is legyen, e név örök...

Egyenesen a halászlé fővárosából, foltból, cérnával varrt barátságok körét találod...

2019. május 9., csütörtök

FŰ - FA - VIRÁG SZAKMAI NAP II. RÉSZ

3D VIRÁGOKKAL DÍSZÍTETT DOBOZKA MENETE

Amire szükségünk van:
- kartondobozka
- kartonpapír
- vatelin
- illanós filc
- gyöngyfűző tű
- apró gyöngyök
- csipke
- 4x4 cm-es (vagy 5x5 cm-es) színes textlek virágokhoz - 6 db
- 4x4 cm-es (vagy 5x5 cm-es) zöld színű textlek levelekhez- 3 db
- ragasztópisztoly, vagy textilragasztó


A kellékek

A levél egyik hajtási módja, a csipesz segít, amíg a helyére varrjuk az elemet

A levél másik hajtási módja: felül picit nyitva hagyjuk

A virágszirmokat 1x, majd még 1x befelé hajtjuk átló mentén, vasalhatjuk is, de elég a körmölés is...

a virágok 2x behajtva

Kartonra a vatelin - mérete a dobozka tetejével megegyező...

....erre ráncolni a díszített textilünket

Színoldalról: felvarráskor a virágokat díszítsük apró gyöngyökkel, ezzel is rögzítjük a virágokat

Erősen a fedélre ragasztjuk a kész tetőrészt


Oldalára ragasztani csipkét, és egy virágot, ez így takarja a ragasztott tetőszélet
 
SZÍV ALAKÚ DOBOZ ESETÉN:


A textilen felül hosszú csípést ejtünk


A csipeszek segítenek a formán tartani az anyagot





Ráncoljunk a csípéstől a csúcsig, majd a csúcstól a másik íven a csípésig
 



 Jó munkát hozzá!!!!

ARita




2019. május 7., kedd

FŰ-FA-VIRÁG - ITT A TAVASZ!

Fogadjátok szeretettel Nagyné Rózsahegyi Csilla beszámolóját egy tartalmas szakmai napról, melyet a Magyar Foltvarró Céh szervezett Budapesten.


Foltkörünk meghívást kapott Budapestre, ahová fali munkákkal és nyitott műhelyekkel készültünk -  3 új közös darabot tudtunk bemutatni az egyéni alkotásaink mellett.


"A levendulásban" című faliképünket egy levendula szüret alkalmával az odalátogatókkal  kezdtük el immár 2 éve.  Aztán mesésen alakult a készítése: díszítéshez kézről-kézre jártak a blokkok...hol volt, hol nem volt rá időnk. Most a bemutatkozás jó alkalom volt, hogy végleges formáját megkapja. Magdi dolgozott a legtöbbet az összeállítással.

 

 
ARita kilökdösött bennünket a megszokott járatból: art-os felfogásban készíthetett mindenki egy A4-es lap méretű virágot, vagy kertet. A fő cél itt az volt, hogy különböző felület díszítési technikákat tanuljunk és alkalmazzuk egy ilyen kicsi méretű szegetlen munkán, melyből elkészült  15 darab, ezeket egymás mellé illesztettük erre az alkalomra.  „A mi virágoskertünk” címen közös munkaként szerepelt. Szétszerelve mindenkinek saját kertje lesz. A következő kiállításra ismét összejön, lehet, hogy más sorrendben. Szóval ez egy univerzális darab kérem! 

A mi kertünk


És a legújabb közös munkánk a "Hortenziák” címet kapta...de ez még egy ideig maradjon titok....

.........

A témába illett a tavaly készült munkánk is, mely a bajai Türr Múzeumban kapott helyet, és erre az alkalomra vissza-kölcsön kértük:


Sárköz - tiszta forrásból

Egyénileg készített faliképek is bemutatásra kerültek a csoport céhtagjainak részéről: Kovácsné Marika, Sári Magdi, Csordásné Györgyi és jómagam munkája minőségben, kidolgozásukban  megállták a helyüket  a  „Fű-fa- virág” témájú kiállításon, néhány a sokból:









Nyitott műhely témáinkról külön bejegyzés készül majd hamarosan.
Foltos üdvözlettel:
Csilla



2019. március 25., hétfő

TŰZÉS ÉS FESTÉS ERÁVAL...


 ....avagy egy tartalmas és színvonalas nap élményei.....

Újabb nagyszerű alkotó napon vehettünk részt foltkörünk szervezésében.
Oktatónk ezúttal Orbán Era volt. VÉGRE! Mivelhogy kb. másfél éve próbáltuk megtalálni azt az időpontot, ami neki és nekünk is megfelel, de összejött!

Ezen a szép napsütéses szombati napon a Szent László ÁMK Általános Iskolájának egyik termében gyűltünk össze tízen. Szekszárdról, Bogyiszlóról és Paksról is érkeztek varrótársak.

Era rajzsablonokkal is készült, így először csak koptattuk a ceruzánkat.

Ezután kezdődhetett a szabad gépi tűzés, majd megmutatta a tűzősablonjainak használatát és már tűzhettük is a sablonról előrajzolt motívumokat.



Hát volt választék mondhatom! Volt toll, hullám, íves, szögletes, és még rengeteg, sokoldalúan használható sablon - közben persze megtetszettek a motívumok, így üres kézzel egyikünk sem ment haza...

Nekem egy levélminta tetszett legjobban, szerelem volt első látásra! És viszonylag szépen is sikerült. A gyakorlások után jöhetett élesben a munka. 
A 40x40 cm-es szendvicset először kirajzoltuk-megterveztük Era segítségével sablonnal, illanós filccel, majd megtűztük. Itt kell elmondanom, hogy bizony néhányunknak ez a fajta tűzés eddig nem ment, de ma valahogy megért többekben is a tűzés e módszere, és többen is vidáman kiáltottunk fel, hogy sikerült!




























Ezután jött az igazi móka!
A főmotívumok között kitöltő tűzéssel dolgoztunk. Az okosabbak - rajtam kívül mindenki -  hullámokkal, levelekkel tűztek, lazán. Én, hogy úgy mondjam megvicceltem magam, apró kavicsokkal tűzgéltem a munkám, de kitartottam végig!

Délután pedig következett a festés Derwent ceruzával és krétával. A többiek már rég festettek, amikor én még mindig a gépet nyomtam. Akkor egy (több) pillanatra is… elöntött a harci ideg és majdnem abbahagytam az Era által idézett, a munka kényszerű végét jelző, nyomdafestéket nem nagyon tűrő felkiáltással, de nem adtam fel….

Közben gyakran gondoltam arra a nótára, hogy drága édesanyám mért szültél a világra, meg arra is, hogy kidobom, vagy talán....... De nem, nem, azt nem, mert én ugye NEM BON TOK, így egyszer csak elkészült az én művem is. Era megdicsért, de nem volt időm festeni. Nem is bánom, szép ez fehéren is!
A többiek, szépen kifestegették a motívumaikat.



 


 
Azért sablonnal egy kolibrit sikerült nekem is megfestenem, ehhez Era egy szuperjó, művészek által használatos anyagot adott, mert ma többféle festési technikával ismertetett meg bennünket.

Jó kis szórakozás volt. Jókat nevettünk, ettünk, ittunk, jót mulattunk. A közös képen mindenki büszkén mutatja mosolygósan a munkáját. 




 
Kellenek ezek a tanulós, határfeszegetős, aktív napok.
Sokat kaptam ismét  tudásból, emberségből, alázatból.

Szekszárdról Molnárné Marika céhmester, aki kézi applikációkat készít, zsűrizett és díjjazott munkái is vannak, no ő is pozitív élményekkel zárta a varrósnapot. Megbeszéltük, hogy máskor is szívesen csatlakoznak hozzánk Királyné Erzsikével, aki szintén jól érezte magát közöttünk.

Era, az oktatónk pedig imádja a munkáját, sokat és profin tűz. Mégis olyan kedvesen és egyszerűen, természetesen volt velünk. Ebből is kiderül, nem elég tudni sok mindent, a tudást át is kell tudni adni. Köszönjük Era a profi hozzáállásodat és reméljük máskor is tanulhatunk Tőled, alkothatunk Veled!

Foltos üdvözlettel: Kristóf Ági
 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...