Két kedd, október 10-e, és október 24-e

Sziasztok!

Két foglalkozásunkról készült a beszámoló, fogadjátok szeretettel Poppné Zsuzsi sorait.
A fotókat Kovács Ilon készítette. Örülök mindig, ha aktívan részt vesznek tagjaink a blog alakulásában, köszönet érte NEKTEK!

A mai összejövetelünk is a szokásos módon jó hangulatban telt. 

Ugyan nagy dolgokat nem alkottunk, de néha ilyen délután is kell, amikor élményt, tapasztalatot cserélünk.

Ma is kíváncsian nézegettük hogy ki mit varrt otthon az elmúlt találkozásunk óta. Előző kedden Sáriné Magdival a zsenília technikát tanultuk, ennek kapcsán hozták a szorgalmas tagok az elkészült munkáikat:

Margó nagyon klassz nesziket készített:

Ilon az alábbit gondolta munkájáról: "már látom, milyen jó szolgálatot tesz a zsenília technikával készült fogantyúm, ha veszem ki a sütőből a csülök pékné módra című menüt!" :)

Matild néni párnát készített - képet hamarosan pótolunk.... 

Magdink megmutatta, hogy érdemes különböző mértani vonalakkal dolgozni és sokféle minőségű anyagot rétegezni egymás alá...

Első napirendünk egy tájékoztató volt - megbeszéltük, hogy az év hátralévő részében mikor tudunk összejönni és miket szeretnénk varrni, és milyen feladataink vannak még.

Október 14-én varrós csapatunk  jó néhány tagja részt vett az érsekcsanádi keresztény foltvarró napon. Megbeszéltük hogy itt mindenki mást varr és majd átadjuk egymásnak a szerzett tudást szabásmintákat. Én izgatottan vártam Klárika és Ilon által készített táskát. Nagyon nagy sikere volt a táskának, így meg is beszéltük hogy legközelebbi varrós napon Ilon megtanítja nekünk.

Hiányzott nagyon a mindig velem szemben ülő Katica és mellőlem Kovácsné Marika - tudjuk, családi okok miatt nem tudtak jönni, de akkor is hiányoztak....

Ők is nagyon ötletes munkát készítettek Csanádon amit reméljük legközelebb bemutatnak, és  meg is tanulhatjuk Tőlük.

A mai napon még részesei lehettünk egy nagyon érdekes előadásnak amit egyik tagunk, Nóri tartott. Nóri elvezetett bennünket a színek világába. Bemutatta a színek hangulatát hatását. Számomra érdekes volt, amit Nóri mondott: ha minden színt összekeverünk akkor szürkét kapunk.

Itt szeretném megköszönni Kupsza Nórinak a lelkiismeretes pontos felkészülést.

KÖSZÖNJÜK  NÓRI!

A mai napon terveztük még a saját kitűzőnk megvarrását amit Margó előkészített. Volt, aki elkezdte de én hazavittem és otthon pillanatok alatt megvarrtam papírra varrás technikával, amit én egyre jobban kedvelek.

Befejezésül szeretném megjegyezni hogy Matild néni sütije és pogija most is nagyon finom volt. Köszönjük  Matild néni!

Poppné Zsuzsa

Még egy dolog amit érdemes lesz varrnunk majd tavasszal - Körmendiné Ibolya dolgozik otthon és valami számunkra is új szépséget alkot Gombocz Ági 60 fokos sablonjával, íme az előzetes, és nagyon várjuk a folytatást! Hajrá Ibolya! :)

ARita

2017. OKTÓBER 14-E, VARRÓS NAP ÉRSEKCSANÁDON, II. RÉSZ

És következik Kristóf Ági beszámolója ugyanarról a napról, a másik teremből :)
Fogadjátok szeretettel!

Érsekcsanádon szorgoskodtunk

Nagy örömmel és várakozással készültem erre a napra. A Sugovicások közül, aki már volt ezen a rendezvényen, olyan lelkesen beszélt róla, hogy elhatároztam, jól kell sikerülnie ennek a napnak. 

Előző este összekészítettem a szükséges eszközöket, kellékeket. Bár a témákat tudtam, mégsem volt elképzelésem, hogy mit is akarok majd készíteni. Meglepetést akartam!

Amikor odaértem, kedves mosolygós hölgy fogadott, a férjem kérdezte is, hogy engem várnak? Bár a vendégvárót nem ismertem, mégis régi ismerősként köszöntött és invitált. Úgy éreztem, igen, engem itt vártak! Már jól kezdődik, gondoltam...

Sok Sugovicással találkoztam. Szeretettel, örömmel üdvözöltük egymást. Bár 9 óra körül érkeztem, de ők már szorgoskodtak. 

A helyiek elmondása szerint 2009 óta szerveznek foltvarró napot, ahová a környező településekről, Bajáról, Mohácsról, Paksról érkeznek a varrni vágyók. A nap során több táska, terítő, eszközrendező vagy kézzel készíthető textil alma megtanulására, elkészítésére volt lehetőség ˝tanítók˝ segítségével.   

Két teremben összesen 6 asztalnál folyt a munka. Zörögtek a gépek csattogtak az ollók, halk beszélgetések közepette dolgoztunk. Mindenki választhatott kedve, tudásszintje, érdeklődése szerint.

Majdnem mindenki mást csinált. 

Magdi és Rita „tanítói” minőségben voltak jelen - mondjuk, ezt nem csodálom, a munkáikat viszont nagyon- asztalaiknál sokan megfordultak. A kis teremben Kovácsné Marika terítőt varrt. Én ennek neki sem fognék ez nekem magas. Sajnos a kész munkát nem láttam, de ahogy én őt ismerem, biztosan gyönyörű lett. 

Már alig várom, hogy láthassam. Ilon, Klári és Ibolya táskát varrt. Hát jobbnak láttam, hogy ha ennek sem állok neki, nagyon tetszett ugyan a minta, de nekem ez is bonyolultnak tűnt. Láttam, hogy sikerélmény ebből ma nem lesz, így önző módon hagytam, hogy ők kiküszködjék és én majd tőlük a letisztult fortélyokkal együtt majd később megtanulom. Azért az alap csomagot megvettem, természetesen a szép vörös füllel együtt. Mint tudjuk, lehet élni nélküle, csak nem érdemes. Most a vörös és a barna árnyalatai számomra a szerelem.

Én egy keretes kistáskát szemeltem ki magamnak. Táskám már rengeteg van, de ilyen még nincs! És azt is tudjuk, hogy a foltvarró a táskáját nem mossa, hanem varr másikat. Különben is táskából sohasem elég. Főleg, ha az ember lányának lányai vannak. A nap végén ki is derült, hogy ez mennyire igaz, ugyanis a kész táskámat a kislányom otthon elkunyizta.

Választásomban az is segített, hogy ennél az asztalnál már Katica és Dienes Zsuzsa is ott szorgoskodott. Katica kunyhó mintás géptakarót, Zsuzsa az én táskám nagytestvérét varrta meg. Én az anyagot ott a helyszínen vettem meg. Természetesen barna és vörös. Annyi anyagot vettem, hogy otthon a nagytestvér táska is kijön majd belőle. Így nekem is lesz új táskám. Az asztalunknál mindenki kész munkával tért haza. Közben mellém szegődött Ilonka, ő nem varrt, de nagyon jó hogy ott volt, mert segített a bontásba. Mert bontani azt kell, az nélkülözhetetlen egy munkánál. MarikaMama Mohácsról volt a mi tanítómesterünk. Nagy türelemmel magyarázott és olyan tanácsokkal látott el bennünket, amit sem a netről, sem könyvből nem lehet megtanulni. 

Közben Rózsika is megérkezett, ő kézzel készített almákat varrt és szabott. Vatelin hiányában a kész alma majd otthon készül el. A mintát a füzetembe lerajzolta, majd mi is a klubban csinálunk ilyet. Amikor eljöttem Ilon még nem készült el a táskájával. Szerintem addig nem ment haza, amíg kész nem lett.

Rita asztalánál Poppné Zsuzsi, Révai Erzsike és Czughné Zsuzsa is szorgoskodott. Sajnos az ő kész munkájukat sem láttam, de már alig várom, hogy láthassam a műveiket!! 

Bár körülnézve megállapítottam, hogy az átlagéletkor 60+ volt, - ezen Rita tizenéves Annája sem tudott sokat javítani-, olyan lendületes, intenzív, szeretetteljes volt a hangulat, hogy az megindító. 

Délben ebéddel vendégeltek meg bennünket. Ott aztán volt minden, mi szem és szájnak ingere. Állva, ülve kenyeret, sülteket, bolti és házi sütit falva, mindenki jól lakhatott. Forró tea, kávé, víz volt roskadásig. Délután lelki táplálékként Csantavérről idelátogató foltvarró, Marika, az ottani lelkipásztor buzdító bibliai gondolatai hangzottak el. Nagyon megfogott az egyik gondolata:

 „ A szíved ajtaján csak belülről van a kilincs.”

Azt gondolom, hogy azon a napon, ott mindannyian kinyitottuk az „ajtajainkat”, kedves szóval, segítséggel, biztatással. Ha valakinek esetleg szüksége volt valamire, azonnal önzetlenül került elő a táskákból egy kis bélésanyag, olló, pont oda illő cérna, vonalzó. Ha otthon is maradt véletlenül valami, nem szenvedtünk hiányt semmibe. Csak így készülhettek el azok a saját készítésű textilalkotások, amiket hazavihettünk. S

Senki sem tért haza üres kézzel, volt tombola is, úgy gondolom arra nagyon odafigyeltek a szervezők hogy, mindenki számát kihúzzák. De nem csak azt vittük haza! Annál sokkal többet!

Kis emlék kártyát is kaptunk, az én idézetem a következő:

„ Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.”

Úgy gondolom nincsenek véletlenek! Szép és tartalmas nap volt. Köszönöm!

Kristóf Ági

 

2017.OKTÓBER 14-E, VARRÓS NAP ÉRSEKCSANÁDON I. RÉSZ

Kedves Érdeklődők!

Olyan tartalmas napunk volt, hogy két részben osztjuk meg veletek élményeinket.

Kovács Ilon beszámolója következik, fogadjátok szeretettel:

Nem is emlékszem arra, mikor vártam ennyire az érsekcsanádi varrást. Fél füllel hallottam, hogy valami merevítős táska is lesz, és mivel volt itthon egy anyagom, mindenképpen abból akartam elkészíteni. Így aztán, hogy „előnyben” legyek, még itthon letűztem, és minden kelléket mellétettem, hogy haladjak.

Katicát,és Klárit vittem ki autóval, pont befértek a kellékek, hiába, az én autóm csak 3 személyes. Természetesen, hiába megyek évente legalább hússzor ezen az úton, csak sikerült elvéteni a lejáratot a Művelődési Ház felé... :) 

Rövid üdvözlések után megnéztük a nap „kínálatát”. A várt táska nem szerepelt köztük. Hiába, a változtatás joga a szervezőké, jöhet a B terv...

Két csoporttársunk is tanított: Sáriné Magdi táskát Andrási Rita pedig egy többrekeszes övtáskát foltvarróknak. Már korábban megegyeztünk, hogy mi csoporttagok mást varrunk, hogy ötleteket gyűjtsünk.

Gunics Klárival mi egy nagyon csinos kis táska megvarrását választottuk. Ildikó tanította, aki Kaposvárról jött, és már korábban is találkoztunk vele.  Remekül összeállított csomagokat készített, amiben a varráshoz szükséges minden kellék benne volt – még a szabásminta is - a cérna és a táskafülön kívül, de a hiányzó kellékeket volt lehetőség megvásárolni.

Rövid eligazítás után megkezdődött a varrás. Ildikó folyamatosan ott volt velünk, és minden kérdésünkre válaszolt. A csanádi Foltkör hölgyei nagyon alaposan előkészítették a helyiségeket, több helyen volt vasalóállvány és vasaló, a hosszabbítókról sem feledkeztek meg, hiába nagy rutinjuk van a szervezésben. Köszönet is érte!

Varrás közben igyekeztem jegyzetelni, és fotózni, így aztán a varrási folyamatot betűvel, és fotókkal is – már itthon – össze tudtam állítani, arra az esetre, ha megvarrnánk a csoportban, legyen egy jó mankó. Ezt majd a Lányok eldöntik.

A vendéglátás, mint mindig, pazar volt, ma is. Nem is tudom, hogy ez a néhány Hölgy, hogy tud ennyi mindent elkészíteni, és zökkenőmentesen lebonyolítani. Utolérhetetlenek.

Ha visszagondolok, szinte folyamatosan varrtam, nem nagyon néztem meg, ki mit csinál. remélem, majd a beszámolókból kiderül.

A délután sorra kerülő tombolán mindenki nyert. Én egy nagyon szép párnát, örültem neki.

Az ügyesebbek, már erre az időre készen voltak a munkájukkal, és lassan szedelőzködtek.

Talán mi maradtunk utoljára, még egy kis itthoni kézimunka vár rám, és a fülek felvarrása, ami úgy érzem kihívás lesz, mert még ilyen nem volt.

Örültem, hogy elmentem, és nem vettem semmi méterárut! Kibírtam! :)

Nagyon jó nap volt, és egy szép új táskám is lett!