Rólunk

RÓLUNK:

Nevünket - a földrajzi elhelyezkedésünk okán - a Duna bajai mellékágától, Sugovicától kölcsönöztük, mely elnevezés a szerelmes leány, Súgó Vica balladájához kötődik. Van azonban egy kulturális magyarázata is a Sugovica szónak, ez pedig az, hogy a régi időkben a vízre jártak le az itt lakó sokacok és bunyevácok mosni, mitől is a víz koszos lett, ez horvátul annyit jelentett: "šugava voda" (azaz zavaros víz). E szavak összeolvadásából maradhatott meg a Sugovica elnevezés. Bárhogy is legyen, e név örök...

Egyenesen a halászlé fővárosából, foltból, cérnával varrt barátságok körét találod...

2018. október 9., kedd

VARRÓS NAP A MOHÁCSI BUSÓ UDVARBAN

Fogadjátok szeretettel Kovács Ilon beszámolóját a szombati varrósból!


Először úgy volt, hogy nem megyek, aztán sokáig úgy is maradt. 
A változást az hozta, amikor Marika mama Baján volt a sok-sok részes táskavarrást tanítani, és rám kérdezett.
- Ilon, ugye jössz Mohácsra? - nem is volt gondolkodási időm.
- Igen jövök.

Ezek után elkezdtem böngészni a menetrendet. Tudtam, az autó megtelt, ami viszi a lányokat.
Szépen elképzeltem, gyönyörű ősz van, a táj ezer színben pompázik, nagyon jó út lesz. 
Lesz időm Mohácson, fotózhatok, megnézem a Dunát, és megkeresem a Busóudvart.
Aztán változott a program, mert felszabadult egy hely az autóban, így mégis a lányokkal mehettem.

Aki még nem utazott Poppné Zsuzsával, annak melegen ajánlom, ne hagyja ki! Nem
részletezem, igen jó hangulatban utaztunk. Kis tétovázás után meg is találtuk a helyet, és talán
mi voltunk az elsők az érkezők közül.

Nagyon szép épületben volt a rendezvény. A két összenyitható terem falai szebbnél
szebb munkákkal voltak díszítve. A falakon terítők, polcokon babák, köztük csodás gömbök
ejtettek ámulatban minket. A hatást a táskák halmaza fokozta. 

Volt válogatás, és csodálkozás.
A formák, az anyagok, és a tűzések sokasága nagyon meglepett. Nehezen lehetett volna
választani. Mari egymás után válogatta, melyik is tetszik neki. Egy asztalon a
tombolanyeremények tarkasága kínálta magát.

Nagyon szervezet volt a rendezvény. A regisztrációval egy időben mindenki kapott
egy kis csomagot, amit a helyszínen el lehetett készíteni. Ez esetben, egy okos baglyocska
képet. Kivételesen meg is csináltam azonnal. A zsákbamacska ajándékok, csupa varrós
használati dolgokat rejtettek. Le a kalappal a csomagot összeállítók előtt!

De haladjunk tovább az eseményekkel.
Marika mama meleg szavakkal köszöntött bennünket, és elmondta, hogy ebéddel is vártak
minket, sőt kísérőnk is lesz, ha el szeretnénk menni a helyi méteráru boltban egy kis pénzt
költeni. Ez így is volt.

Nagyon meglepődtünk az ebéd hallatán, mivel már az érkezésünkkor volt egy kis harapnivaló
kínálat. Tíz óra körül elmentünk megnézni a helyi ’kínálatot’. Érdemes volt, mert nem jöttünk
ki a boltból üres kézzel. A hab a tortán, hogy komoly kedvezményt is kaptunk a vásárláskor.
Köszönjük.

Szóval, visszatérve, ki- ki érdeklődésének megfelelően leült, és a lehetőségek között
válogatva vart. Egy hölgy igen aprólékosan mutatta meg a felosztott gömbök készítésének
rejtelmeit.... Gunics Klári nagy örömére, de rá kellett jönnie, hogy ez nem egy egyszerű
mutatvány.

Árvainé Kiss Marcsi filcből készített neszesszerei voltak a legkapósabbak,
ugyanis díszíteni lehetett ezerszínű filccel. Itt aztán mindenki kreatívkodhatott. A harmadik
asztalnál apró anyagokból lehetett varrogatni. Ez igazán türelmet próbáló tevékenység. Egy
hölgy, aki varrogatott, mondta:” Ez kellet volna nekem a kórházban hetekkel, ezelőtt amikor
bent feküdtem.”

A mellettünk lévő asztalnál farmeranyagból az „újrahasznosítás” jegyében csinos kitűzőket
lehetett készíteni.

Katicáék később érkeztek, és hamarabb is távoztak, mert itthoni programjuk volt. Azt mondta,
nem tudta kihagyni, hogy ne jöjjön el.
Hamar elszállt a délelőtt, és a terülj-terülj asztalkám összeállt. Nem tétlenkedünk, a sütik is
hamar eltűntek.
Már csak a tombola volt hátra. Mindenki nyert.

Amikor hazafelé jöttünk, erősen elgondolkodtunk azon, hogy, amennyiben mi is szeretnénk
varrós napot rendezni, nagyon meg kell igazítanunk a szoknyánk derekát! De erről bővebben majd
itthon.

Nagyon örülök, hogy elmentem, legközelebb Ti se hagyjátok ki!

Köszönjük a mohácsiaknak a tanulnivalót és a vendéglátást. További szép munkákat kívánunk
nekik ez úton is!

Ilon és Poppné Zsuzsi fotói:



























Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...